Absztrakcióba nem lehet belehalni.
Nem álltam messze a szobortól, de hogy ott Veres Péter beszélt, vagy hogy Sinkovits szavalt, nem láttam, nem hallottam. A tizenhat pontot valaki elkezdte olvasni. Hogy ezt le lehet írni, hogy föl is olvassák hangosan, ez olyan csoda volt, hogy már ettől borsódzott az ember háta a gyönyörűségtől. – Gyenes Judith könyvéből olvashatnak részletet.
Élő #8 – Mán-Várhegyi Rékával és Dragomán Györggyel beszélgettünk
A Litera negyedik klubestjén Mán-Várhegyi Rékával és Dragomán Györggyel Szekeres Dóra és Owen Good beszélgetett többek közt a magyar EU-csatlakozás 20. évfordulójáról, az évforduló kapcsán érzett általános közhangulatról, a magyar irodalom külföldi érvényesülésének lehetőségeiről, és az est vezérmotívumaként szóba kerültek az erdélyi medvék is.
Az Élet és Irodalom 2024/21. számából
Az ÉS idei 21. számában Ungváry Rudolf A nem fikciós realizmus – avagy az elveszett hitel visszaszerzése címmel írt esszét. Kritika Görcsi Péter Várni a 29-esre című regényéről és Háy János Boldog boldogtalan című regényéről. Vers Zilahi Annától, próza Szántó T. Gábortól. – Ajánló az Élet és Irodalom kulturális rovataiból.
Mediális vetélés – Maarja Kangro Üveggyermek című könyvéről
Férfi ilyet valóban soha az életben nem írhat. A női élet legintimebb része kerül terítékre, a terhesség és a szülés, ezúttal ezek negatív vetülete, a megszakadt/megszakított terhesség és a vetéléssé vált szülés. – Radics Viktória kritikáját olvashatják Maarja Kangro Üveggyermek című kötetéről.
Az irodalom Esterházy/a
Dragomán elmondja, hogy mellette két ember áll, akik most személyesen ugyan nem láthatók, ám kezdeményezőkészségük nélkül nem sikerült volna végrehajtani a műveletet: Vámos Miklós és Daniel Kehlmann az alkotóház alapítványának pillérei. – Esterházy Péter egykori otthonából alkotóház lesz. A sajtótájékoztatón jártunk.
„Innen/onnan ugyanúgy megélhető a világ teljessége” – A hét írója: Fekete Vince
Három kérdésünkre a hét írója, Fekete Vince válaszol. Ha belépsz a Litera Klubba, szerzőnk új hosszúversét is olvashatod.
Ilyen volt a 4. Litera-klubest – Kováts Zsófia fotói
Egyéves lett a Litera Klub, ezt ünnepeltük május 10-én, pénteken a Három Hollóban. Ez volt a Litera negyedik klubestje, mely lezárt egy évet, és beszélgetésekkel, felolvasásokkal és nagy bejelentésekkel megnyitotta a következőt. Az eseményen Kováts Zsófia fotózott. Íme, a galéria!
Interjú
„Innen/onnan ugyanúgy megélhető a világ teljessége” – A hét írója: Fekete Vince
Három kérdésünkre a hét írója, Fekete Vince válaszol. Ha belépsz a Litera Klubba, szerzőnk új hosszúversét is olvashatod.
Tönkő Vera: Ő az irodalmi iránytűm
Egészen különleges az időhöz való viszonya, ez is magyarázza, hogy rövidprózája olyan sűrű és erőteljes. Szövegeinek ritmusa az élet ritmusát idézi: megállók, újrakezdések, visszatekintések, meglepetések. – Tönkő Verát, Alice Munro magyarra fordított könyveinek szerkesztőjét kérdeztük a múlt héten elhunyt íróról.
Az eredetiségről alkotott fogalmunk mély kritikája – Turi Tímea az új Szvoren-kötet négyféle borítójáról
Négy különböző, ám egyenértékű borítóval jelenik meg hamarosan Szvoren Edina Kérődző Kronosz című új kötete. De vajon miért? A Magvető kiadó főszerkesztőjét kérdeztük.
Litera klub
A hét írója: Tolnai Ottó
Tolnainál olyan lírai-prózai alakzatok rizomatikusan szervezett élővilágába kerülünk, amelyben a széles értelemben vett, európai avantgarde alkotói tekintetnek a tárgyra összepontosító, az abban rejlő asszociációs energiákat felszabadító jellege a meghatározó. – Tolnai Ottó a hét írója a Litera Klubban.
Kritika
Add tovább – Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről
A Vérehulló fecskefű sajátossága éppen az, hogy a helyét felelős értelmiségiként kereső beszélő pozíciója összeütközésbe kerül a várandósság és az anyaság tapasztalatával. – Fenyő Dániel kritikáját olvashatják Kállay Eszter Vérehulló fecskefű című kötetéről.
Variációk a szabadságra – Falcsik Mari Azt hittem című kötetéről
Pattanásig feszülő figyelme mindenre kiterjed, mindent befogad és átszűr magán, bizonyítva valóság és alkotás oda-vissza érvényes kapcsolatát: a művészet táplálkozhat a leghétköznapibból. – A Büszkeség és balítélet pályázatunkra érkezett, közlésre javasolt szövegek közül László Zsuzsa kritikáját olvashatják Falcsik Mari Azt hittem című kötetéről.
Jóccakát mindenkinek! – Szijj Ferenc Ritka események című kötetéről
Mi a legrosszabb? Sejtjük, tapogatózunk ebben az aprólékosan felépített világban. Ráadásul úgy tűnik, ezek nem is annyira ritka események, hiszen újra és újra megtörténnek, sőt, természetesek. A beszélő megállapításai annyira neutrálisak, még akkor is, ha például a tragédiára vonatkoznak, hogy még inkább nehezítik az olvasói hozzáférést – és ez nem feltétlenül baj. – Szabados Attila kritikája.
Emlékmentés – Szilasi László Saját élet című könyvéről
A szövegfolyamból kiemelkednek a történelmi háttérben megrajzolt egyéni sorsok, tragédiák, Jamina és a közeli tanyavilág szociográfiai rajzolata, a lírai hangvételű, vallomásos gondolatok. – A Büszkeség és balítélet pályázatunkra érkezett, közlésre javasolt szövegek közül Szentirmai Mária kritikáját olvashatják Szilasi László Saját élet című kötetéről.
Irodalom
Garaczi László: Egyesülni jó – Eurovízió 2024
Európainak lenni annyi, mint nem tudni, milyen európainak lenni, de makacsul keresni rá a választ. – A Litera Eurovízió című, 2004-es antológiájából Garaczi László írását olvashatják a szerző mai kommentárjával.
Egressy Zoltán: Kettesével a lépcsőn (részlet)
Talán már zenélni sem képes zenész, lakodalmán veszekedő házaspár, hőlégballon-vállalkozásra készülő férfi, a tudatot megtámadó entitásokról fantazmagóriákat szövő, kleptomániás takarítónő. Alakok Egressy Zoltán egymáshoz lazán kapcsolódó kisprózáiból, melyek egyszerre nyitnak a hétköznapi és a különleges irányába. – Olvassanak bele a május végén megjelenő könyvbe.
Nagy Gabriella: Mellékszereplők
Az egyik mellékalak után kutatok épp, amikor az Aradi Újság 1931. decemberi számában egy bombasztikus címen akad meg a szemem: „Bestiális gyilkosság Szolnokon”. A Kis Újság aznapi lapszáma szintén szenzációként kezeli a hírt: „Bemeszelték és agyontaposták a 78 éves szajoli gazdát”. – Nagy Gabriella 2flekken.
Összeállítás
Elveszni a vonalban – Képzőművész írók II.
Az íróasztalon túl című sorozatunkban olyan írókat, szerzőket mutatunk be, akik az irodalom mellett valamilyen más területen is kipróbálták magukat. Most olyan alkotókat gyűjtöttünk össze, akik életében a képzőművészet fontos szerepet játszott, maguk is festettek, rajzoltak. Henry Miller, Frederico Garcia Lorca, William S. Burroughs és mások a második részben!
Média
LiteraTV
Neandervölgyiek – Darvasi László székfoglaló előadása a SZIMA-n
Darvasi László Neandervölgyiek – avagy hogyan születik a nagyelbeszélés címmel 2024. április 24-én tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián. Az előadás teljes felvételét, amelyet a SZIMA bocsátott rendelkezésünkre, most megtekinthetik a Literán.
Dosszié
Dosszié: Fekete Vince
Három kérdésünkre a hét írója, Fekete Vince válaszol. Ha belépsz a Litera Klubba, szerzőnk új hosszúversét is olvashatod.
Eurovízió 2024
Európainak lenni annyi, mint nem tudni, milyen európainak lenni, de makacsul keresni rá a választ. – A Litera Eurovízió című, 2004-es antológiájából Garaczi László írását olvashatják a szerző mai kommentárjával.
Költészet napja 2024
A Litera költészetnapi anyagát – ahogy a korábbi években is – Fehér Renátó válogatta. Greff András, Jánossy Lajos, Modor Bálint, Nagy Gabriella és Szekeres Dóra szerkesztők ez alkalommal Beke Sára D., Bánfalvi Samu, Biró Sára, Ferencz-Nagy Zoltán, Pászthy-Lénárt Flóra, Ráday Zsófia, Szabolcsi Alexander és Zsigmond Soma verseit ajánlják.